A „Tenkes kapitánya” című történelmi kalandfilm-sorozat révén belföldön az egyik legismertebb várnak számít a siklósi erősség. Az atmoszférateremtésben is kiváló film remekül adta vissza az ősi falak egyedülálló történelmi hangulatát.
A dombtetőn álló, messzire látszó várat a Kán nemzetség építtette a 13. század második felében. A folyamatosan bővített erősség később a Garaiak birtokába került.
A monda szerint a várbörtönben tanyázó hatalmas óriáskígyó őrizte a Garai família kincseit. Ez a hüllő tizenkét méter hosszú és fatörzs vastagságú volt, aki bemerészkedett a rejtekébe, az nem került ki élve. Az egykor a várat uraló Garaiak címerében is egy kígyó képe látható, a hagyomány szerint ez ennek a kincset őrző óriáskígyónak az emlékét őrzi. (Ezt a kígyós címert ma is megtekinthetik a látogatók a kápolna bejárata felett.)
Később Mátyás király és a fia, Corvin János herceg tulajdonát képezte az erősség, majd 1515-ben herceg Perényi Imre nádor lett a reneszánsz stílusú várkastély ura. 1543-tól 1686-ig török kézen volt Siklós, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc kézre került.
A siklósi várA várban lévő kiállítások közül mindenki talál az érdeklődési körének megfelelőt. Látható itt vár-, város- és hadtörténeti anyag, középkori kőtár, valamint vadászati, festészeti és néprajzi tárlat. A turisták különösen a Tenkes kapitánya panoptikumot és a középkori kínzókamrát látogatják előszeretettel. A kesztyű- és divattörténeti kiállítás igazi kuriózum, a várban helyet kapott a Villány-Siklósi borvidéket bemutató Bormúzeum és Vinotéka is.
Az erősségből leereszkedve érdemes felkeresni Siklós más látnivalóit is, így a restaurált török műemléket, a Malkocs bej dzsámit, a ferencesek pompás templomát, és nincs messze a vártól a híres máriagyűdi kegytemplom sem. A fáradt vándor a néhány kilom&ea